Az alábbiakban megismerhetik a 2018. évi Preyer Hugo Novellapályázat díjazott íróit.

Johhny Silver (Rátkai Szilver) – 1. helyezett

1970-ben születtem Szentgotthárdon. Az életemben mindig meghatározó szerepet töltött be az olvasás, amiben a történelmi regények mellett hamar rátaláltam a sci-fi és a fantasy világára.

Az első nyomtatásba kerülő írásaim a helyi lapba írt újságcikkek voltak, amiket a „Meghökkentő Mesék” krimifüzetekben megjelenő két rövid novellám követett (1990-1991). A legsikeresebb novellám sokáig a „Furcsa páros” című történet volt, amivel a 1993. évi Hungarocon irodalmi pályázatán második helyezést értem el.

Egy nagyobb kihagyás után 2014-ben kezdett újra foglalkoztatni a történetmesélés. Az elsőként a Lidércfény AKF „A Nagy Háború” történelmi pályázatán indultam, ahol kedvező véleményezés mellett bekerültem a különszámba. Ezt követte a 2015-ös évben az Avana Egyesület Preyer Hugó irodalmi pályázata, amit oklevél dicsérettel zártam. Ugyancsak 2015-ben a Same Side Egyesület sci-fi pályázatán szintén különdíjat kaptam, majd 2016-ban pedig a Bizzarium ebook novelláskötetébe került beválogatásra egy novellám. Ebben az időben rendszeresen megjelentek az írásaim a Lidércfény AKF online folyóiratában, illetve a pályázatok kapcsán szerepeltem az Avana Egyesület, illetve az Aranymosás Irodalmi Magazin online oldalán is.

A 2017. évben két novellám jelent meg az AVANA Egyesület „Új Galaxis” antológiájának 25. számában, egy került be a Főnix Könyvműhely gondozásában a készült „Halhatatlanok” című kötetbe, illetve egy olvasható a Spirit art Kiadó „Száznevű város” fantasy gyűjteményében.

Miközben pályázatokon feszegettem a komfortzónám határait, igyekeztem minél jobban megismerni az írás szakmai oldalát, ezért először a Magyar Íróképző, majd a Könymolyképző Kiadó tanfolyamain fejlesztettem az ismereteimet.

Tagja vagyok az Apolló Tintafoltjai írókörnek, ahol egy sokszínű, és érdeklődésű csapat dolgozik azon, hogy egymás támogatva friss, újszerű írásokkal lépjen a közönség elé.

Honlap: http://johhnysilver.hu/

Jassó Judit – 2. helyezett

1977-ben születtem Budapesten. 2012 óta publikálok szépirodalmi folyóiratokban verset és rövidprózát (pl. HOLMI, ÉS, Kulter, Parnasszus, Félonline, A Vörös Postakocsi).

A Könyvmolyképző évi rendes regénypályázatán szoktam indulni hosszabb zsánerszövegekkel, a kiadó íróiskolájában kreatív képzéseken vettem részt.

2015 óta rendszeresen írok a Preyer Hugó emlékére megrendezett novellapályázatra, és nagyon boldog vagyok, hogy sikerült ilyen szép eredményt elérnem.

A scifi irodalomban Arthur C. Clarke és Ken Liu a kedvencem. Saját kötettel még nem rendelkezem.

Hum Attila – 3. helyzett

1983-ban születtem Budapesten (egy kórházban), iskoláimat is itt végeztem (nem a kórházban), informatikát tanultam (határozottan nem a kórházban). Jelenleg saját acélipari vállalkozásomban dolgozom (éjt-nappallá téve), és két gyermek büszke édesapja vagyok. Szeretek olvasni, rajzolni, imádok motorozni, valamint az elektronikus zenekészítéshez is gyengéd szálak kötnek.
Az írás mindig is foglalkoztatott, már alsós koromban írtam meséket (ezek persze inkább megmosolyogtatóak, mint jók). Leginkább a sci-fi, a fantasy és a történelmi (vagy alternatív történelmi) témák érdekelnek.

Marendeák Péter – dícséretben részesült

A könyvek szeretete és az olvasás szenvedélye egész fiatal koromtól végigkísérte az életemet. A természettudományos érdeklődés szintén erőteljes bennem, így a fantasztikumnak is ez az oldala, amit a leginkább közel érzek magamhoz. Szeretem, amikor egy sci-fi könyv ténylegesen tudományos alapokra épül.
Viszont az az elgondolás, hogy a másik „oldallal”, az írással is foglalkozhatnék, csak a közelmúltba nyúlik vissza. Egyelőre az írói pálya legelején vagyok, keresem még a saját hangom, kísérletezem, mi az, amilyen témában és formában a leghitelesebb módon tudom kifejezni magam.

Szarvas Szilvia – dícséretben részesült

1984-ben születtem. Angol és filozófia szakokon végeztem, jelenleg műszaki íróként és szakfordítóként dolgozom. Alkotóként elsősorban a spekulatív műfajok (fantasy, sci-fi) érdekelnek, de a realista, történelmi témák sem állnak tőlem távol. Szeretek mindent sok szempontból megvizsgálni, új környezetbe, nézőpontba helyezni. Az írás számomra olyan, mint egy soha véget nem érő kincskeresés. Ha egyet megtaláltam, abban benne van a következő térképe is, itt-ott egyértelmű, de jellemzően inkább pacává kopott útmutatásokkal. Nem biztos, hogy kincsre mutat, sokszor az sem biztos, hogy valóban térkép-e, de nem baj, mert a kutatás folyamata mindig új távlatokat nyit.

Albert Tamás – dícséretben részesült

Albert Tamás vagyok. 1978-ban születtem, jelenleg Győrben élek feleségemmel, Zsuzsával és Ákos fiammal.

Bölcsésznek készültem, de végül mérnök lett belőlem – jelenleg project managerként dolgozom egy multinacionális cégnél. A humán beállítottságom azonban nem veszett el, bár írni elég későn kezdtem. Harminc is elmúltam, amikor leírtam az első történetet, ami rövid volt és velős, messze a tökéletestől, a Karcolat íróközösségétől azonban pozitív visszajelzéseket kaptam. Sok szárnyát bontogató tehetséges írót sikerült megismernem ezekben az években, akik közül többeknek sikerült az áttörés és az egyéni publikálás az elmúlt években.
Következő lépésként novellákat kezdtem írni pályázatokra, és már a kezdetektől fogva szép sikereket értem el, ezen írások közül több is megjelent különböző antológiákban. Néhány évvel később nagyobb kihívásokat tűztem magam elé, és megírtam az első – és máig egyetlen – regényemet, Árnyéktörés címmel. A történet disztópia, központi témája a mesterséges intelligencia hatásai a jövőben, egy elnyomó, központosított társadalomban.

Körülbelül tíz és tizenöt között lehet a nyomtatásban megjelent novelláim száma (Avana arcképcsarnok, KIMTE-antológia, Holló évszázada, Kalandok és kalandozók, Kezében szabadság, Nyitott Szemmel magazin és Megtalált remény antológia, Meztelen Ügynök) vegyesen saját vagy írói álnéven (Damien Grove) találhatók meg ezek a művek. A többi, közlésre érdemes írásom a honlapomon található, ahol novellák mellett filmkritikák és írók munkásságával kapcsolatos írások is fellelhetők.

Az elmúlt tíz évben különböző témájú pályázatokon értem el dobogós vagy kiemelt helyezéseket (Arany Sas, Perplexus, Kozmikus világ, Az őrület határán, Emberi mélységek. Amíg felkel a nap) Az érintett témáim szerteágazóak: tudományos-fantasztikus, fantasy, történelmi, azonban hétköznapi témák is érdekelnek (2009-ben egy hajléktalanról szóló történetem került be a Megtalált remény antológiába).
Történeteimben központi szerepet játszanak az emberi érzések, viselkedésformák, leleményesség extrém helyzetekben, társadalmi folyamatok alakulása a jövőben és ezek hatásai az emberiségre. Igyekszem érdekes, több dimenziós főhősöket találni, vagy olyan személyekről, eseményekről írni, melyekről előtte kevesebben foglalkoztak. Eddigi legnagyobb sikeremnek a Törött szárnyú holló röpte című novellámat tartom, ami az azóta sajnos megszűnt Historium kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben, a fiatal magyar történelemírok sorozat második kötetében. A történet Hunyadi László halálának körülményeit mutatja be egy apród szemén keresztül.

Ezzel az írással kapcsolatban néhány évvel később a Thália színház keresett meg (néhány szerzőtársammal együtt) – és kötöttünk szerződést a novella hangjáték formájába történő átültetéséről a Petőfi Rádió részére – azonban a megvalósítás általam nem ismert okokból egyelőre még várat magára.

Írásaim naturálisak, általában mentesek a kényszerített pozitív végkifejlettől, többnyire realisták, drámaiak. Filozofikus vitákra kényszerítem a szereplőimet, közben megmutatom a két oldal összeütközését, a konklúziót szeretem meghagyni az olvasónak. A történeteim legtöbbször komor hangulatúak, de írtam már szatírát és néhány könnyedebb hangvételű művet is.

Nagy örömmel értesültem arról, hogy a számomra az egyik legnagyobb kihívásnak tartott Preyer Hugo emlékére kiírt pályázaton jó eredményt tudtam elérni, ami újra megerősített abban, hogy jó úton járok – bárcsak lenne időm és energiám többet írni! Bár mi kellene még ehhez, mint egy pozitív megerősítés?

Puska Veronika – dícséretben részesült

Abban az évben születtem, amikor Magyarországon bevezették az első 1000 forintos címletet, egyik oldalán Bartók Bélával, a másikon Anya gyermekével. Minden egy ifjúsági novellapályázatra szánt történettel indult, ami végül feltárta előttem saját belső világomat és megismertetett az önkifejezés egy új, hozzám illő módjával. Ahová a kimondott szavak nem engedtek betekintést, ott a leírtak segítettek és segítenek ma is.
Hangom a spekulatív fikció, társadalomkritika területén leltem meg. Műveimmel a Próza Nostra második könyvében, az Ad Astra által kiadott Falak mögött a világ SF antológiában, néhány Új Galaxis tudományos-fantasztikus antológiában, illetve a Lidércfény amatőr kulturális folyóiratban lehet találkozni.

Végzettségemet tekintve okleveles biológus vagyok, de szakmámat nem gyakorlom. Természettudományos érdeklődésem töretlen, többek között rendkívül figyelemre méltónak tartom a bioetikát.

Olvasmányaim nagy hányadát fantasztikumon kívüli regények teszik ki, mert fontosnak tartom, hogy az általam gyakorolt zsáneren kívüli munkák is hassanak rám, és tanulhassak általuk.
Viszonylag rendszeresen vezetem a szerzői blogomat, ahol az aktuális körblogoláson túl a kiadás és alkotás világát érintő témákat is boncolgatok.

Személyes küldetésemnek tartom, hogy írásaimban ne csupán körbejárjam az engem foglalkoztató kérdéseket, de esetenként meghaladjam önmagam és ez által gyarapodhassak.