A díjazottak novellái:

1., Barabás Levente Szilárd ( Dyck Von Houjt) : A szabadság ára
Háborús katonatörténet, mégsem kalandtörténet.
Mentes a hamis háborús romantikától. Egy katona sorsán keresztül mutatja be a háború kegyetlen
értelmetlenségét. Sorra veszi a katonasors minden keservét.
Stílusa színes, olvasmányos, szerkezete tiszta, egyszerű, áttekinthető.
A címadás kissé fantáziátlan.

2., Bukros Zsolt: Kilenc kicsi kínai
A fordulatos, a feszültséget végig fenntartó, izgalmas történet tele van érdekes ötletekkel:
Mikroklónozás gyógyászati célból, kapszula-űrhajó…
A befejezés pedig egészen elképesztően kegyetlen.

3., Ladányi József : Betolakodók
Jó témaválasztás: Nyersanyag és energia ínség…A megoldás a kíméletlen gyarmatosítás téren és időn át.
Párhuzamos világok, alternatív történelem…Ez bizony kimeríthetetlen téma.
Stílusa színes, választékos, olvasmányos.
A történetvezetés ügyes: Váltakoznak a jelen és az emlékezet képei, a szálak csak a történet végén futnak össze. Aztán jön a csavar: Valakik új lapokat osztanak, új játszma kezdődik.
A dicséretben részesült szerzők novellái:
Juhász Roland: Az Evolucionizáló
Stílusa kissé száraz, nem eléggé olvasmányos.
Pedig ez egy nagyon jó történet is lehetne.
(Kicsit Űrodüsszea utánérzés, de ez nem baj, mert újat mond a témáról.)
Van itt minden: Kínai űrexpedíció, űrverseny, titkolózás, ostoba katonai vezetés, embertelenség, emberség, és a tudós hatalmas csalódása, keserűsége.
Drámaibb, hatásosabb írás is születhetett volna ebből a nagyszerű alapanyagból.

Hantos Norbert: Legfelső szint
Stílusa színes, olvasmányos, történetvezetése világos, áttekinthető.
Remek témaválasztás: Lepusztult világ, kétségbeesett kísérletezés, csalás, hazugság, átverés, felismerés, düh, lázadás…Van itt minden, ami egy izgalmas történethez kell, és nem is okoz csalódást.

További 3 novella kapott még helyet az Új Galaxis oldalain:

Mészáros Gyula: Szelidnyugat
Szellemes, vadnyugati időjáték.
Az alapötlet érdekes, izgalmas, kár, hogy nem dolgozta ki alaposabban. A végén kicsit zavaros, hogy ki kicsoda, és kinek az oldalán áll.

Monzéger Katalin: Három nap
A világvége felfoghatatlan…De ennyire?…Ennyire…
Stílusa kellemesen olvasmányos. Vannak benne nagyon jó megfogalmazások. ( pl.: „…megrezzent most benne valami.”) A címadás egyszerű, de találó.
Remekül felépítette a történetet, végig tartja a feszültséget, aztán a végén sajnos kicsúszik a kezéből a szál. Az olvasó az egész történet során azt várja, hogy kiderül, mégsem lesz világvége…A szerző nem adja meg ezt a feloldozást, de a világvége döbbenetétől is megfosztja az olvasót. Kár.

Molnár Balázs : Örök búzamezők
Nem egészen világos, hogy a feljegyzések írója hogyan kerül erre a furcsa helyre, de jól ábrázolja a beilleszkedés, a beletörődés folyamatát.
Stílusa színes, olvasmányos, hangulatos, tömör. A címadás kifejező és találó.